×

"Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is."

Kodály Zoltán

Naptár

május 2019
H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
OTTHON A ZENEAKADÉMIÁN AZ ÚJ LISZT FERENC KAMARAKÓRUS HANGVERSENYE Az elhagyatottság és [...]
Dátum :  2019. május 19.
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Adó 1%

Támogasson bennünket személyi jövedelemadója 1%-ával!

Grande École
Alma Mater Énekkar Egyesület
Adószám: 18200418-1-42

Ki olvas minket

Oldalainkat 218 vendég és 0 tag böngészi

1823. január 22. A kézirat szerint ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc szatmárcsekei magányában a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című versét. Ugyan 1828-ban megjelent nyomtatásban, 1844-ben pedig Erkel Ferenc megzenésítette, csak 1989 óta Magyarország hivatalos himnusza. Szintén 1989 óta január 22. a magyar kultúra napja is.

Az előterjesztők szerint az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések ugyanis alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. A 2012-es ünnepségek alkalmával a szellemi értékek ápolásából az Új Liszt Ferenc Kamarakórus kétszeresen vette ki a részét: a Magyar költők, magyar zeneszerzők című hangversenyükön rögtön két művészeti ágat is ünnepeltek olyan módon, hogy magyar zeneszerzők (Farkas Ferenc, Kocsár Miklós, Megyeri Krisztina, Vajda János, Orbán György, Tóth Péter, Kodály Zoltán) magyar költők (Tóth Árpád, Kányádi Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Faludi Ferenc, Pilinszky János, Nagy László, Weöres Sándor, Gyulai Pál) verseire írt kórusait adták elő. Szünet helyett pedig az Excanto együttes adott elő régi reneszánsz táncokat Mátyás király udvarából, régi magyar táncokat az Apponyi kéziratból és korai verbunkosokat bécsi gyűjteményekből.

Kodály után is van élet, avagy modern, magyar nyelvű kórusrepertoárt tekintve semmi szégyenkeznivalónk nincsen: az est folyamán felhangzott kórusok mindegyike kiváló kompozíció volt. Az ősbemutatók (Megyeri Krisztina: Bodzavirágból és Vajda János: Tündér-kert) közül a Vajda-mű frappánssága miatt ugyan jobban tetszett, de Megyeri Krisztina merész hangzatokat felvonultató műve is remek opus, talán kicsit ki is lógott a műsorból túlzottan összetett volta miatt. A többi kortárs szerző szintén nem szorul védelemre, ahogyan természetesen a műfaj „nagy öregje”, Kodály Zoltán sem, akinek a korai, 1904-es Este című vegyeskara egyáltalán nem hatott elavultként a modernebb szerzemények mellett. Persze ahhoz, hogy bizonyos zeneműveket meggyőzőnek találjunk, elengedhetetlen a jó előadás, értő tolmácsolás. A volt és jelenlegi zeneakadémiai növendékekből álló Új Liszt Ferenc Kamarakórus szinte végig hibátlanul énekelt a koncerten. Az mindenképpen hallatszik a kóruson, hogy gondosan kiválogatott hangokból áll: mindegyik szólam szép homogén hangon szól, legjobban ez talán Kocsár Miklós Májusi kétségbeesés és Tóth Péter Szerelem, jaj te szerelem című darabjaiban volt hallható. Sőt, ezen az estén a férfi-szekció talán egy fokkal jobbnak tűnt (főleg Farkas Ferenc Az öröm illan és Tóth Péter Álmatlan éj című kórusainak előadása alapján), de nem gondolom, hogy a női szólamok egyébként va-lamivel is gyengébbek lennének. Egyedül a Kodály-mű szólója volt egy kissé haloványabb, bár kétségtelen, hogy magassága miatt nem egyszerű énekelnivaló.

A kórus karnagya, Erdei Péter szakavatott ismerője ennek a repertoárnak, biztos kézzel irányította az együttest. Különösen meggyőzőnek bizonyult az a széles dinamika, amit együtteséből kihozott. A vendégként fellépő Excanto régizenei együttes saját, régi ma-gyar táncokból összeállított blokkja tetszett, viszont a két Orbán-műben (Zsolozsma és Lux Aeterna) való közreműködésük lehetett volna valamivel jobb. A hangverseny egyetlen, ámde nagy hibája az volt, hogy ezt a remek produkciót kb. 80 ember hallotta – vagyis az Ádám Jenő Zeneiskola hangversenyterme még félig sem telt meg. Nem tudom, hogy ennek az oka miben keresendő (tapasztalataim alapján a kórusos hangversenyek mindig igazi „tömegrendezvények” szoktak lenni), mindenesetre én mindenkit csak arra biztatnék, hogy ha legközelebb az Új Liszt Ferenc Kamarakórus ad hangversenyt, akkor feltétlenül hallgassa meg. Érdemes.

(Magyar költők, magyar zeneszerzők. Az Új Liszt Ferenc Kamarakórus hangversenye. 2012. január 22. 19:00. Ádám Jenő Zeneiskola Díszterme. Műsor: Farkas Ferenc: Az öröm illan (Tóth Árpád versei); Kocsár Miklós: Májusi kétségbeesés (Kányádi Sándor); Megyeri Krisztina: Bodzavirágból (Nemes Nagy Ágnes); Vajda János: Tündérkert (Faludi Ferenc); Excanto együttes: Reneszánsz táncok Mátyás király udvarából, Táncok az Apponyi kéziratból (1730), Korai verbunkos táncok bécsi gyűjteményből; Orbán György: Zsolozsma (Pilinszky János); Orbán György: Lux Aeterna (Nagy László); Tóth Péter: Szerelem, jaj, te szerelem (Nagy László); Tóth Péter: Álmatlan éj (Weöres Sándor); Kodály Zoltán: Este (Gyulai Pál). Közreműködtek: Új Liszt Ferenc Kamarakórus (karnagy: Erdei Péter), Excanto együttes (művészeti vezető: Kállay Gábor). Házigazda: Tóth Endre.) 

 

Németh Zsombor

forrás: FIGARO

III. évfolyam 3. szám, 2012