×

"Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is."

Kodály Zoltán

Naptár

december 2019
H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Adó 1%

Támogasson bennünket személyi jövedelemadója 1%-ával!

Grande École
Alma Mater Énekkar Egyesület
Adószám: 18200418-1-42

Ki olvas minket

Oldalainkat 258 vendég és 0 tag böngészi

Fiatal Karvezetők 6. Nemzetközi Versenye és
Nemzetközi Konferencia Liszt Ferenc tiszteletére
születésének 200. évfordulója alkalmából
2011. szeptember 14-18.

A Magyar Kórusok és Zenekarok szövetsége és az Európai Kórusszövetség, az Európa Cantat több napos rendezvény sorozattal emlékezett Liszt Ferencre a jubileumi esztendőben.

A Karvezető verseny Elődöntő és Középdöntő helyszíne a Pomázi Magyar Kóruskastély volt. A Nyitó Ünnepséget ott tartották 14-én este, a köszöntőt Párkai István professzor Kossuth-díjas karnagy mondta, a koncerten a Discantus Együttes szerepelt, Mészáros Péter vezetésével. 15-én volt az Elődöntő, ahol a „Régi zene", és 16-án amikor a Középdöntőn a „Romantika" körében komponált művek vezénylésével vettek részt a versenyzők. 16-án Budapesten a Duna Palotában a Döntő zártkörű próbáján a „Kortárs kórusmuzsika" műveit kellett interpretálni. A Döntő nyilvános hangversenye délután volt a Magyar Rádió Énekkarának (karigazgató: Somos Csaba) közreműködésével. Ezt követően a zsűri döntése alapján hirdették ki a győzteseket, és osztották ki a Különdíjakat. (Eredményeket lásd az előző 6. számban.)

A Nemzetközi Konferencia nyitányát jelentette az előestén,
szeptember 16-án,
a Liszt Ferenc tiszteletére rendezett reprezentatív
NYITÓHANGVERSENY
Budapesten az Egyetemi Templomban

A bevezető köszöntőben Dr. Mindszenty Zsuzsanna a KÓTA társelnöke, méltó zenetörténeti háttérrel ismertette a helyszín aktualitását. Beszédéből idézünk: „Nem véletlen a helyszín, hiszen az Egyetemi Templom és környéke bővelkedik a Liszt Ferenccel kapcsolatos emlékekben. - Az Egyetem téren működött például 1840-től a Pest- Budai Hangászegylet Énekiskolája. Liszt több koncertjének jövedelmét az egylet által létesítendő zenedének ajánlotta. Érdekes tudni, hogy a Hangászegylet első állandó saját épülete 1898-tól a Semmelweis utca 12 volt, a Nemzeti Zenede, ahol később a Zeneakadémia tanárképző tagozata működött. - Itt a környéken több barátja is lakott Liszt Ferencnek, így gyakran megfordult errefelé, többek között a Szerb utcában lakott Blaskovits Miklósné bárónő, aki tanítványa is volt Liszt Ferencnek. De itt volt a környéken a mai Mercur Hotel helyén Siposs Antal Zeneiskolája is, ahova Liszt gyakran eljárt a növendékkoncerteket meghallgatni.

Mai koncertünk, ebben a gyönyörű barokk templomban, rangos zenei események helyszíne volt a 19. század második felében. Például 1873. október 22-én Liszt 62-ik születésnapján a Nemzeti Zenede Énekkara, Engeszer Mátyás Magyar miséjével köszöntötte Lisztet. Ugyanitt lépett fel 1885-ben a Zeneakadémia Kórusa, amikor Liszt Ferenc jelenlétében a Krisztus oratóriumából énekeltek részleteket."

A hagyományőrzés legszebb példájának tarthatjuk, hogy ezen alkalommal, Liszt Ferenc születésének 200 éves évfordulójára emlékezve ismét a Zeneakadémia Kórusa adott hangversenyt. Sok évtizeddel ezelőtt Párkai István tanár úr volt az alapítója az ifjú zeneakadémisták kórusának és büszkén viselték a Liszt Ferenc nevet. Miután a hallgatók sora, így a kórusénekeseké is állandóan megújul, változik, az új növendékek mindig alakítják az énekkart, ám megőrizve a régi tagokat is. Néhány évi kihagyás után az elhivatott zeneiség ismét feléledt és a Kossuth-díjas karnagy Párkai Tanár Úr tanítványa, Erdei Péter vette át a vezénylő pálcát. Az utódkórus 2010 februárjától Új Liszt Ferenc Kamarakórus néven szerepel. Karnagya a Liszt- és Bartók-Pásztory-díjas Erdei Péter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. A nagy repertoárral rendelkező énekkar ezen az ünnepi hangversenyen a magyar egyházzenei kórusművekből mutatott be válogatást „Liszt és utódai" címmel.

Kodály Zoltán nagy vegyeskari műveinek egyik legdöbbenetesebb erejű alkotása, Vörösmarty Mihály versére komponált,: Liszt Ferenchez című mű szólalt meg elsőként drámai erővel Erdei Péter vezényletével. Vörösmarty Mihály e költeményét annak emlékére írta, amikor Liszt Ferenc 1838-ban a nagy pesti árvíz károsultjainak javára adott jótékonysági hangversenyt.

„Hírhedett zenésze e világnak,
Bárhová juss, mindig hű rokon!
...
Zengj nekünk dalt, hogy mély sírjaikban
Őseink is megmozduljanak,
És az unokákba halhatatlan
Lelkeikkel visszaszálljanak,"...

Lehet-e ennél őszintébben kifejezni Liszt Ferenc hovatartozását? E gazdag érzelmeket kifejező költemény Kodály Zoltán harmóniavilágában csodálatos meggyőző erővel hat, kiemelve a felejthetetlen befejezést: „Van még lelke Árpád nemzetének!" Az énekkar kiváló szövegmondása mindenki számára megszívlelendővé tehette Vörösmarty szavait.

Az utódok sorát Bárdos Lajos: Popule meus, meghatóan szép műve követte. Majd ugyane korosztály neves tudósművésze Gárdonyi Zoltán: Szelíd szemed, Úrjézus, mély átélést kifejező kórusműve szólalt meg. A következő generációk szerzői, Szokolay Sándor: Cantate Domino, és Orbán György: Cor mundum kórusművei. A legifjabbak, Vajda János növendékei voltak a Zeneakadémián: Megyeri Krisztina, aki már a Pécsi Egyetem Zeneművészeti karán tanít, előadott műve: Magnificat; és Szabó Barna, aki jelenleg doktorandusz, Prófétaének című vegyeskarát adta elő az énekkar.

A műsor átgondolt összeállítása az egyre fiatalabb korosztály új kifejező zenei megoldásait, harmonikus egységbe állította Liszt Ferenc műveivel. Felváltva szólaltak meg, mindig a magyar szerzők műveit követve Liszt kórusművei, Morva Péter orgonakíséretével.

A Salve Regina; az Ave Maria in A; az O salutaris hostia és befejezésül a Pater noster.

A sokszínű műsorban felhangzott művek egyedi szépségét a vezénylő karnagy Erdei Péter karakteres megfogalmazása tárta fel.

Maradandó élményt jelentett a „Liszt és utódai" koncert ahol méltó válogatásban, kiváló, igényes előadásban szólaltak meg a művek 200 év áttekintésében, bemutatva Liszt örökségét a magyar kórusművészetben. Befejezésül a nagyszámú közönség hálás köszönettel, hosszasan ünnepelte az előadókat.

 

Márkusné Natter-Nád Klára

forrás: ZeneSzó

XXI. évfolyam 7. szám, 2011

Életem egyik legfelemelőbb zenei élményében volt részem október 22-én, a Liszt-születésnapon.

Soha nem gondoltam, hogy éppen egy temetőben ér majd ez a hatás, és azt sem álmodtam, hogy kórusművek fognak így megérinteni. Elkísérhettem a Zeneakadémia zenekarát és énekkarát Bayreuthba, Wagner városába, ahol Liszt Ferenc is nyugszik, és ahol a Stadthalléban a Krisztus című oratórium részleteit szólaltatták meg Kovács László vezényletével a 200. évforduló, a World Liszt Day estéjén. A koncert előtt a csapat megkoszorúzta Liszt "Tudom, hogy a Megváltóm él" feliratú síremlékét a városi temetőben. A koszorúzásból rövid "mennyei hangverseny" kerekedett. Ennyire szívből énekelni ritkán hall énekkart az ember. A Zeneakadémia Erdei Péter vezette kórusa a lemenő nap fényénél, dacolva az őszi hideggel, Liszt két a cappella művét, a Salve Reginát és az Ave Mariát énekelte áhítattal, majd felhangzott Kodály alkotása, a Vörösmarty versére írott Liszthez, végül pedig a Himnusz.

Megható percek voltak. A világ Lisztet ünnepelte aznap a földkerekség számos pontján, de mi ott azt éreztük, hogy Liszt, aki magyarnak vallotta magát, hallja az énekünket, és ránk tekint. A zeneakadémiai diákság egész Magyarország köszöntését, háláját, tiszteletét hozta, olyan mély lélekkel, amit csak dallamokkal lehet kitárni. Erdei Péter öt év alatt csodát tett a Zeneakadémia kórusával, melyre most Európa is felfigyel. Mert az esti koncert hatalmas sikert hozott, köszönhetően persze a zenekarnak és a kitűnő szólistáknak, Rácz Ritának, Balogh Eszternek, Pataki Potyók Dánielnek, valamint a Krisztust éneklő Szegedi Csabának is. A bayreuthiak máris jelezték: lesz folytatás. A síremléknél a fiatalok hozzáállását megtapasztalva pedig a Liszt Ferenchez költemény sorai visszhangozhatnak bennünk: "És ha hallod, zengő húrjaiddal / Mint riad föl e hon a dalon, / Melyet a nép millió ajakkal / Zeng utánad bátor hangokon, / Állj közénk és mondjuk: hála égnek! / Még van lelke Árpád nemzetének."

Devich Márton

forrás: hetivalasz.hu

2011. október 26.

A bayreuthi városvezetés a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiát méltatta, miután szombat este az egyetem zenekara és énekkara nagy sikerű koncertet adott Liszt nyugvóhelyének városában a zeneszerző születésének 200. évfordulóján.

Az együttes a Liszt-világnap (World Liszt Day) hivatalos hangversenyeinek egyikén lépett fel telt ház előtt a bayreuthi Stadthalléban, és Liszt Ferenc Krisztus című oratóriumának részleteit szólaltatta meg Kovács László vezényletével. Szólót énekelt Szegedi Csaba bariton (Krisztus), valamint Rácz Rita szoprán, Balogh Eszter alt és Pataki Potyók Dániel tenor.

Hangos ünneplésben részesült az együttes, és külön tapsot kapott az énekkar, amelyet immár öt éve vezet Erdei Péter karnagy. Nicolaus Richter, Bayreuth város kulturális tanácsosa úgy fogalmazott: "Ha egy Európa van, akkor miként létezik, hogy ezt a kórust, amely ilyen színvonalú, eddig nem hallottuk? Itt az ideje, hogy jobban megismerjük."

A sikernek máris van hozadéka - nyilatkozta Batta András, a Zeneakadémia rektora a koncert után. Úgy tűnik, jövőre Budapest fogadhat egy német, francia és magyar diákokból verbuválódó európai ifjúsági zenekart, 2013-ban pedig Bayreuth ismét vendégül látja a magyar Liszt Ferenc Zeneakadémia együtteseit, valószínűleg egy Wagner-produkcióra. A kórust is visszavárják Bayreuthba.

Batta András azt is elárulta, hogy a szombat esti ünnepi hangverseny a bayreuthi önkormányzat, azaz a "Wagner-város" kezdeményezésére jött létre, és végül a német fél, illetve a magyarországi Liszt-évet szervező Hungarofest segítségével valósulhatott meg. Az volt az elképzelés, hogy Bayreuthban mindkét nagyhírű, Liszt Ferenc nevét viselő európai zeneakadémia mutatkozzon be a bicentenárium alkalmából. Vasárnap este, 23-án a weimari Liszt Akadémia együttese adott koncertet ugyanott Christian Thielemann karmester vezényletével.

A rektor szerint elgondolkodtató, hogy az a Bayreuth, amelyben annyian élnek, mint Budapest egyik nagyobb kerületében, 2011-ben csaknem annyi pénzt költött a Liszt-bicentenáriumra, mint egész Magyarország. Kiemelkedő kulturális eseménynek számított Bayreuthban a szombati hangverseny, amit bizonyít, hogy a Zeneakadémia együtteseit igen rangos fogadtatásban részesítették. A koncerten jelen voltak a bajor tartomány vezető politikusai, és beszédet mondott a város főpolgármestere, Michael Hohl, aki méltatta Liszt munkásságát, és hangsúlyozta, neki is köszönhető, hogy Bayreuth, a Wagner-mítosz megszületett. Az oratórium tételei között Liszt pályájáról és jelentőségéről értekezett a weimari akadémia neves zenetörténésze, Detlef Altenburg.

Kovács László karmester Fischer Ádám helyére ugrott be, ugyanis eredetileg ő dirigálta volna a szombati előadáson a Krisztust, de egy váratlan szemműtét miatt le kellett mondania a koncertet. Nem akarta "cserbenhagyni" a bayreuthi közönséget (szorosan kötődik a városhoz, hiszen gyakran vezényel Wagnert az Ünnepi Játékokon), ezért hangfelvételről köszöntötte a jelenlévőket. Üzenetében azt hangsúlyozta, hogy az új nemzedéket, a zeneakadémistákat, már nem terhelik azok a rossz érzések, asszociációk, amelyek az idősebbekben még előjöhetnek egy-egy Liszt- vagy Wagner-mű hallatán.

A Les Preludes című szimfonikus költeményt sokáig azért nem játszatták a németországi impresszáriók, mert a háborús filmhíradókat juttatta sokak eszébe, Az istenek alkonya gyászindulója pedig azért keltett félelmet emberekben, mert a háború idején mindig akkor sugározta a német rádió, mielőtt bemondták a hősi halottak nevét. Fischer Ádám üzenetében azt kívánta a zeneakadémistáknak, hogy Liszt és Wagner zenéjét odaadással játsszák, szerezzenek velük örömöt, és töröljék el a rossz emlékeket, amelyek hozzájuk tapadnak.

Szombat délután a hangverseny előtt a Zeneakadémia küldöttsége Batta András és Erdei Péter vezetésével megkoszorúzták Liszt Ferenc "Tudom, hogy a Megváltóm él" feliratú síremlékét a városi temetőben. A koszorúzás után annak a Lisztnek a nyughelyénél, aki magyarnak vallotta magát, születése 200. évfordulóján elhangozhatott a Zeneakadémia énekkarának tolmácsolásában két kórusműve, a Salve Regina és az Ave Maria, Kodály alkotása, a Liszt Ferenchez, valamint a Himnusz is.

 

forrás: fidelio.hu

2011. október 24.

"Zsoltárok" címmel adott hangversenyt az Új Liszt Ferenc Kamarakórus Erdei Péter vezényletével a VIII. kerületi Mária utcai Jézus Szíve templomban október 3-án. A koncert műsorában zsoltármegzenésítések hangoztak el Johann Hermann Schein 1623-ban megjelent Israelsbrünnlein című gyűjteményéből, váltakozva kortárs magyar szerzők műveivel.

A műsor szendvics jellege, a Schein- és a kortárs darabok váltakozása első látásra szokatlannak tűnt, a régi és új zsoltármegzenésítések azonban harmonikus keretet biztosítottak a koncertprogramnak.

A program első számaként felhangzó Schein-zsoltár, a "Was betrübst du dich, meine Seele" hatásos indításnak bizonyult a darab kontrasztos, jól elkülönülő zenei tömbökből álló szerkezete miatt. A mű karakterét olyannyira jól sikerült megtalálnia a karnagynak és a kórusnak, hogy egy pillanatra azt a hangzó tényt is feledtették a hallgatóval, hogy a szólamok mind szövegmondásban, mind intonációban folytonos szétesésben vannak. Szerencsére a koncert folytatása részletekben és összességében is sokkal pozitívabb volt ennél az indításnál. A kórus már a következő darabnál, Beischer-Matyó Tamás zsoltármegzenésítésénél rátalált egy kedvezőbb hangzásra. Rendkívül tiszta kórushangot hallhattunk, amelyet fényes pianók, érzékenyen együtt mozgó szólamok, telt, ám mégis könnyű hangszín jellemeztek. A következő zsoltármegzenésítést, Schein "Zion spricht" kezdetű darabját hallgatva karakterében mintha a kezdő Schein-darabot hallottuk volna javított kiadásban.

A negyedik műsorszámként felhangzó Tóth Péter-darabban, a Dormi Jesuban a kórus megmutatta egyik legfőbb erényét, a tisztán intonáló, karcsú, könnyedén mozgó tenor szólamot. Ezt a kiváló szólamot további darabokban is gyönyörűséggel élvezhette a hallgatóság, Orbán György "Cor mundum" és Kocsár Miklós "Beatus vir" kezdetű zsoltárfeldolgozásaiban.

ulfkk kissvera

A következő Schein-művekben, a "Wende dich", az "O, Herr, ich bin dein Knecht" és a "Dennoch bleibe ich stets an dir" kezdetű zsoltárokban a kórus egyes szólamai a művek karakterének megfelelően hajlékony mozgással énekeltek, finom dallamíveket formálva. Mindezt biztos intonációval, érthető, jól hangsúlyozott német szövegmondással tették. Ezeket a darabokat hallgatva fogalmazódott meg bennem, hogy ezt az intimebb hangzásvilágot a kórus sokkal hitelesebben, egyben érzékenyebben tudja visszaadni, mint a "Was betrübst" és a "Zion spricht" kezdetű motetták nagyszabású, látványos tömbjeit. Viszont ezekben a darabokban, egyes szólamok szólisztikus megnyilvánulásait hallgatva derült ki az is, hogy a legmélyebb alt szólam időnkénti kontratenor szerepében nem igazán tudja megjeleníteni azt a hangszínt, ami szükséges lenne.

A koncert végén elhangzó Vajda-darabban élvezhettük a kórus könnyed, mozgékony, felszabadult, bár már kissé fáradt hangzását. Csemiczky Pater Nostere bensőséges hangzásával méltó zárása volt a templomi koncertnek.

 

Kiss Veronika Éva

forrás: fidelio.hu

2010. október

 

... Komolyzenéből még nem volt elég számomra a héten, elmentem hát az Új Liszt Ferenc Kamarakórus hangversenyére. Az alig egyórás koncerten Bachtól Liszten át, egészen kortárs zeneszerzők darabjaiig minden kor zenéje elhangzott. Sajnálatos, hogy a programfüzetben csak jól elrejtve voltak feltűntetve, s ezért kis létszámú közönség hallhatta őket, a koncert ugyanis lehengerlő volt. Az egységes szólamok, kristálytiszta harmóniák, a lehető legegzaktabb szövegmondás mellett mégis a kórus legfontosabb jellemzője - a profizmus ilyen szintjén egyáltalán nem jellemző - lelkesedés.

A kóruskoncert után még mindig a futkosó hideggel a hátamon ültem be a KalákaMoziba, hogy megnézzem a tavalyi 40. születésnapi meglepetés koncert vetítését. Éjfélkor kilépve a versudvarból, meglepve láttam, hogy szinte üresek az utcák, a délutáni tömeg elillant. Úgy tűnik, a Művészetek Völgye idén inkább szép lassan elmúlik, mintsem vége szakad.

 

Józsa Botond

forrás: fidelio.hu

2011. augusztus